Küzdelem lelkünk ellenségeivel

Bevezető:

A keresztény élet küzdelem. Tudjuk ezt, de sokszor nem értjük vagy eltévedünk a csatatéren. Beszélni kell róla, hogy megértsük, átlássuk és hatékonyabbak legyünk a harcban.
Kérdés: - mi kell a győzelemhez? – hit. Honnan van a hit: hallásból, a hallás pedig Isten igéjéből. Isten igéjének, Isten igazságának a tanulmányozásával megpróbáljuk felszítani magunkban a hitet. A tanítás során fedezd fel azokat a dolgokat, amelyek neked hasznosak lehetnek a te küzdelmeidben és lehet, hogy tudod már ezeket a dolgokat nagyjából, de a hétköznapokban nem mindig sikerül jól hozzáállni a küzdelmekhez. Imádkozzunk azért, hogy tudjuk megújítani a gondolkodásmódunkat Isten igéjének alapján.
Imádkozzunk most ezért.

„Ne lepődjetek meg azokon a perzselő szorongatásokon amelyek érnek benneteket, mintha valami hallatlan vagy rendkívüli dolog történt volna veletek…”
1 Pét 4, 12

Ne lepődj meg ha küzdelmes a keresztény életed. Ez a normális. Azért szólnak előre, hogy ne ijedjünk meg, ne blokkoljunk le és ne érjen felkészületlenül. Nem rendkívüli dolog, hanem normális dolog.
Kik régi keresztények a jelenlevők közül? Nekik biztos már könnyű, nekik nincsenek harcaik, vagy ha van is néha, biztosan nagyon könnyen boldogulnak. Ugye? Isten igazságos, ezért mindenkinek harcolni kell a lelke ellenségeivel, és minden nap, sőt van, hogy minden nap többször is harcolni kell. A küzdelem mértéke azonban változhat vérmérséklet és jellem szerint.
Lássuk most, hogy ki vagy mi ellen kell harcolnunk? Kinek van ötlete: …

Több ellenségünk is van, mégpedig a gonosz hajlamaink, a világ és az ördög. Gonosz hajlamaink belső ellenségek, amiket állandóan magunkban hordozunk, a világ és az ördög külső ellenségek, akik szítják gonosz kívánságainkat. Most akkor menjünk vissza az elejére Ádámhoz és Évához. Jó, ez csak vicc volt, gondolom mindenki tudja, hogy a gonosz hajlamaink az áteredő bűn miatt vannak bennünk, ezért vagyunk hajlamosak a bűnre és gyengék a kísértésben. A belső harc azért alakul ki, mert a régi ember, az óember jól akarja magát érezni, az élvezeteket keresi, az új ember pedig Isten jelenlétére és erkölcsi jóra törekszik. Ez az összeütközés okozza a küzdelmet bennünk.


A. Küzdelem gonosz kívánságaink ellen

Ma lesz szó erről a belső ellenségek elleni küzdelemről, és következő alkalommal pedig a külső ellenségek elleni harcról, a világ és az ördög ellen.

„minden ami a világon van, a test kívánsága, a szemek kívánsága és az élet kevélysége. Ez a világ elmúlik és elmúlik kívánsága is. De aki Isten akaratát cselekszi, megmarad örökké.”
1 Jn 2, 16a-17

A test kívánsága, a szemek kívánsága és az élet kevélysége. Ezek a kívánságok próbálnak bennünk mindenáron érvényesülni és hadakozik a test a szellem ellen és a szenvedély az akarat ellen.

A. 1. A test kívánsága

Isten sokszor élvezettel köti össze bizonyos dolgainkat, hogy szívesen tegyük meg. Ezeket a dolgokat mértékkel élvezni nem bűn. Isten élvezettel kötötte össze a táplálkozást. Azért egyél, hogy élhess, de ne azért élj, hogy ehess. Az embereket sokszor magával ragadja az élvezet és hamarabb eszik mint kellene és azt hisszük sokszor, hogy nem laktunk jól, míg még bírunk enni.
A nemi élvezet önmagában nem bűn, de veszélyes lehet, mert nagyon erős befolyást tud ránk gyakorolni, és nagy eltévelyedésekre vezethet. Az érzéki gyönyörűség az egész testet elfoglalhatja, mert a szemünkkel meglátunk valamit, ami felébreszt bennünk egy vágyat, vagy a fülünkkel meghallunk valamit, és az van hatással ránk. Legtöbbször a legártatlanabbnak tűnő dolgokon keresztül ront be az életünkbe, és mire észrevesszük egy apró szikrából már egy egész tűzvész alakult ki, amit nemigen tudunk uralni. A testünk eleve keresi az érzéki gyönyörűséget, és ha egyszer megtalálta, akkor ébren tartja és éleszti.

Orvossága az érzéki vágy elölése:

„Akik pedig Krisztus Jézuséi, megfeszítették testüket a vétkekkel és a kívánságokkal együtt.”
Gal 5, 24
„Irtsátok ki tehát tagjaitokból azt, ami földi: a paráznaságot, a tisztátalanságot, a bujaságot, a gonosz kívánságot…”
Kol 3, 5
A testet megfeszíteni annyit jelent, hogy megzabolázni, gúzsba kötni, bensőleg elnyomni az összes tisztátalan és rendetlen vágyat, amelyet testünkben érzünk. Meg kell zabolázni külső érzékeinket is, amelyek veszedelmes dolgokkal hoznak bennünket összeköttetésbe és felgyújtják bennünk az érzéki vágyakat:

„…mindaz aki asszonyra néz azért, hogy megkívánja őt, már házasságot tört vele a szívében…”
vagy
„Mindaz aki bűnös kívánsággal asszonyra néz, szívében már paráználkodott vele.”
Mt 5, 28

Amikor kísértésben vagy, nagyon fontos a józanság. Fontos, hogy ne csak megtörténjenek veled a dolgok, mint egy automata mechanizmus, hanem légy tudatában, hogy ez most egy kísértés, természetes és normális, hogy szembekerültél vele és most te következel, az ellenség már lépett, most te jössz. Választanod, döntened kell arról, hogy hogyan reagálsz a kísértésre. A tested azt mondja tartozol neki ennyivel, hogy egy kicsit kényeztesd, mert az jó neked. Neked azonban vissza kell vágnod Isten Igéjével, ami azt mondja:

„…nem vagytok már többé a test lekötelezettjei…”

„Álljatok tehát szilárdan és ne hagyjátok magatokat újra a szolgaság igájába hajtani!”
Gal 5, 1

Ne mondd azt, hogy ez még belefér, nem baj, ha ma megadom magam, majd holnap legyőzöm, vagy kikerülöm az ilyen kísértést. Ez az ördög egyik megtévesztése, amivel be akar csapni és ez nem állja meg a helyét, mert:
- Egyrészt nem biztos, hogy megéred a holnapot, Isten igéje azt mondja, hogy ma van az üdvösség napja. Akkor kell helytállnod amikor benne vagy a kísértésben.
- Végleg kikerülni nem lehet azt a harcot, amit meg kell vívjál. Néha lehet csúsztatni, elhalasztani egy-egy összecsapást, néha felmerülhet olyan helyzet amikor el kell futnod a kísértés elől (mint József Potifár feleségétől), de teljesen kikerülni a harcot nem lehet.
- Nem jó az sem, ha az aktuális kísértésben megadod magad, azt gondolva, hogy nem baj, majd holnap. Holnap erősebb leszek. Holnap az én napom lesz. Az a helyzet, hogy ha egyszer engedsz az ellenségnek, akkor az hatalmat nyer rajtad és a következő csatába már előnnyel megy be. Ez érvényes akkor, amikor ugyanolyan fajta kísértésről van szó és nagyban, a szellemi harcot általánosságban véve is. A tested szintén reagálni fog a megadásra és megszokja, hogy egy erős vágy vagy késztetés hatására megkapja, amit akar. Szóval nem előnyös, ha párszor engedsz, abban bízva, hogy legközelebb erősebb leszel. Ez nem így van. Egyre erősebb kötelékek alakulnak ki és egyre nehezebben fogsz tudni ellenállni.

„Álljatok tehát szilárdan és ne hagyjátok magatokat újra a szolgaság igájába hajtani!”
Gal 5, 1

Ez egy fontos harc. Az önmegtagadási kötelezettség olyan nagy, hogy az üdvösségünk függ tőle:

„Ha ugyanis test szerint éltek meg fogtok halni, de ha lélekkel megölitek a test cselekedeteit, élni fogtok.”
Róm 8, 13


Hogy is van ez? Hát nem kegyelemből üdvözülünk, hit által? Dehogynem. De a hit tettek nélkül halott, nem ér semmit, nem vezet üdvösségre az, hogy azt mondod, hiszel és közben a hozzáállásod mást mutat. A hited ami által elveszed, elfogadod az üdvösséget a tetteid által válik hitelessé. Az, hogy nem adod meg magad, nem engedsz a testi vágyaidnak, az egy erős kifejezése a hitednek és üdvösségedre van. Életed lesz. Ha harcolsz a szentségért az azr mutatja, hogy igen, akarom az üdvösséget, és harcolok érte. Nem érdemlem, meg, nem sikerül mindig győzzek, de soha nem adom meg magam, hanem megteszem ami tőlem telik. és sok telik, mert alapból megvan mindened a győzelemhez:

- az előrelátás hatalma: előreláthatsz és megelőzhetsz veszedelmes képzelődéseket, ingereket, bűnre vezető alkalmakat
- a tiltás vagy mérséklés hatalma: kiutasíthatod vagy legalább mérsékelheted vágyaidat. Pl. megtilthatod a szemednek, hogy veszedelmes dolgokat nézzen, vagy képzelőtehetségednek, hogy illetlen dolgoknál időzzön. Ha esetleg harag gerjed fel benned, akkor hatalmadban van azt mérsékelni.
- Az irányítás hatalma: ami a testi vágyaknak helyes irányba tud utat szabni.

Megpróbálok ide még bepréselni egy kis buzdítást, ami segíthet erőt venni magunkon kísértés idején. Azt újra szeretném említeni, hogy az első dolog a józanság. Ha józanok vagyunk akkor tudjuk, hogy a megpróbáltatások és az áldások összefüggésben vannak. Pl. Jób. Egy nagy megpróbáltatáson ment keresztül és utána Isten nagyon megáldotta. Sokszor minket is megáld Isten ha helytállunk a harcban. Amikor tehát választás előtt vagyunk és vacillálunk, vizsgájuk a motivációkat akkor jusson eszünkbe, hogy Isten készített valamit számunkra a közeljövőre. Elvesszük az ördög kezéből az azonnali bűnös élvezetet, vagy elutasítjuk és megvárjuk Isten áldását? Ha józanok vagyunk ez a gondolat sokat segíthet.
A következő alkalommal, amikor szó lesz a külső ellenségek elleni harcról, még fogjuk érinteni ezt a témát és megvizsgáljuk milyen ördögi megtévesztések vannak ezen a területen, most azonban továbbmegyünk a második belső kívánsághoz:

A. 2. A szemek kívánsága (kíváncsiság és kapzsiság)

Két dolgot jelent: a beteges kíváncsiságot és a földi javak rendetlen szeretetét.

A kíváncsiság, amiről itt szó van, túlságos kívánság látni, hallani mindent, megtudni híreket, pletykákat, nem azért, hogy abból lelki hasznot merítsen az illető, hanem, hogy gyönyörűségét lelje benne. Azért súlyos dolog és veszélyes, mert ez a túlzott kíváncsiság nagyon sokszor titkos és jövendő dolgok babonás tudománya felé irányul és az ember olyan ismeretet is szeretne, ami Istennek van fönntartva. A szentírás nagyon világosan beszél erről:

„Ami nálad magasabb azt ne keresd, ami erődet meghaladja, azt ne firtasd! Azzal törődj mindig, amit Isten neked meghagyott, és ne légy kíváncsi többi művére! Mert nincs arra szükséged, hogy szemléld azt, ami el van rejtve.”
Sir 3, 22-23

Amire szükséged van, azt meg fogod ismerni, ha Istennel jársz, akkor tudomásodra fogja hozni azt, amit meg kell tudj a megfelelő időben. Ha táplálod a bensődben a túlzott kíváncsiságot és a rejtett dolgok után kutatsz, akkor olyan területre lépsz, ahol nem fog Isten áldása kísérni, sőt a gonosznak megnyitod az ajtót. Erről most nem tárgyalunk bővebben, most elég azt tudnunk, hogy ezen a területen is a szemünk által meg vagyunk próbálva és ezen a területen is meg kell nyilvánuljon a hitünk, mégpedig úgy, hogy ha valóban hiszünk az Istenben, akkor bízzuk rá magunkat, bízzuk rá a jövőnket és elégedjünk meg azzal amit Isten ránk bízott. Ha azzal jól bánunk akkor sikeres keresztények leszünk.

Ami a földi javak rendetlen szeretetét illeti, azt kell mindig szem előtt tartani, hogy nem a vagyon a cél, csak egy szükséges eszköz a földi életben, amit Isten ránk bíz, hogy gazdálkodjunk vele, boldoguljunk vele és majd számot fogunk adni róla. A többit gondolom mindenki tudja, nem szükséges kifejteni most, bár sokat lehetne beszélni az Isten akarata szerinti gazdálkodásról. Aki nehezen találja a helyes hozzáállást az anyagiakhoz, az tanulmányozza a szentírást és biztosan talál útjelző táblákat amelyek segítenek, hogy ne kösd a szívedet a világhoz.
Kapzsiságról: Jak 4, 1-3

A. 3. Az élet kevélysége

A kevélység egy mélyreható rendetlenség, nagyon súlyos probléma. Aki benne van, az egy önelégült ember, túlzottan szereti magát és a maga istenének nézi magát. Magát túlértékeli, tehetségeit vagy képességeit teljesen csak magának tulajdonítja és lehet, hogy nem meri magának bevallani, de neki már Istenre tulajdonképpen nem is igen van szüksége. Olyan hajlam van az ilyen emberekben, hogy jó tulajdonságait túlozza, magát mások elébe helyezze, és másokat sokszor lenézzen.
A kevélységhez csatlakozik a hiúság is, ami azt jelenti, hogy rendetlen módon keresi mások jó véleményét, dicséretét. Ezt nevezik hiú dicsőségnek. Furcsa, hogy egy ember jobban örül annak, ha egy erénye vagy lelki ajándéka elismerést hoz neki mások részéről, mint magának a lelki ajándéknak, vagy ha az ember jobban szégyenkezik egy nyilvános, mint egy titkos hiba miatt. Ha észrevesszük ezeket magunkban, akkor mihamarabb lépjünk fel ellene, mert ha hagyjuk eluralkodni, akkor más dolgok is megjelennek, mint pl. a dicsekvés, feltűnési viszketegség, képmutatás. Amikor ezek befurakodnak, kifejlődnek, akkor nemcsak Isten előtt nem leszünk kedvesek, hanem mások is észre fogják venni és mindenkinek kellemetlen lesz. Ha sokat küszködsz a keresztény életben és nagy szükséged van Isten kegyelmére, akkor meg különösen kerüld a kevélységet, mert tudod mit mond Isten igéje:

„Isten a kevélyeknek ellenáll, az alázatosoknak azonban kegyelmet ad.”
Jak 4, 6

Te mit szeretnél, ennek a kijelentésnek melyik része valósuljon meg az életedben: Isten ellenálljon neked, vagy elárasszon a kegyelmével? Nem okoskodni kell és manőverezni, dicsőséget keresni, mert akit Isten akar, azt úgyis felemeli, aki pedig fel akarja magát emelni és kitűnni, kivívni az emberek elismerését, azt Isten meg fogja alázni. Lehet úgy tűnik, hogy a vallásos karrieredet építed, közben meg ásod magad alatt a gödröt. Azt is Isten kegyelmének tudhatjuk be, hogy ha ellenállunk bizonyos bűnöknek. Egy híres teológus azt mondta, hogy „nincs olyan elképzelhető bűn, tökéletlenség, rendetlenség, nincs olyan szégyenletes hiba, amivel telve ne lenne a test, úgyhogy nincs olyan könnyelműség, ostobaság, őrültség, amit kész ne volna elkövetni a test bármely órában.” Nincs hát mire büszkék legyünk. Isten természetes vagy természetfeletti segítségével tudunk megállni a helyes úton és jót cselekedni.
Befejezés: Tanquerey – A tökéletes élet: 143 o/209

Összefoglalás:

- harc van
- fontos harc – hit által üdvözülünk, a hit tettek nélkül nem ér semmit, a küzdelmünk a tett ami által megnyilvánul, bebizonyítjuk a hitünket.
- Mindenki harcol
- Állandóan tart – jelmondat: „amíg élek harcolok, amíg harcolok élek.” – P.L.

Nem elég a bűnt kerülni, a bűnre vezető alkalmakat is kerülni kell. Ne játsszunk a tűzzel, mert nem tudjuk uralni és nincs hatalmunk fölötte.

A bűnös kívánságok elleni harcban a legjobb hozzáállást vagy viselkedést egy irányelv szabja meg, amin lehet elmélkedni és tanulmányozni:
Jn 12, 25

B. Harc a külső ellenségek ellen


B.1. Harc a gonosz világ ellen

A világ azok összessége, akik Jézus Krisztus ellenségei és a hármas bűnös kívánság rabjai:
- a hitetlenek, akik ellenségei a hitnek, vallásnak, mert ez elítéli kevélységüket, testiségüket, kapzsiságukat
- a közönyösek, akik nem törődnek a hittel, mert az kimozdítaná őket tétlenségükből
- a megátalkodott bűnösök, akik szeretik a bűnt, a bűnös élvezeteket és nem akarnak azoktól szabadulni.
- a világiak, akik hisznek, gyakorolják a vallásukat, de össze akarják egyeztetni a hittel a gyönyörnek, és a világi dolgoknak a szeretetét, ezért sokszor megbotránkoztatnak másokat.

Ők azért ellenségeink, mert kapcsolatunk van velük és jelenlétükkel, viselkedésükkel, szavaikkal akarva vagy akaratlanul felébresztik, vagy szítják bennünk a bűnös kívánságok tüzét, bűnre csábítanak.

Hogyan csábít bűnre a világ:

- Elveivel: a szentírással ellenkező elvekkel – boldogok a gazdagok, az erősek, az erőszakosak, akik tudják élvezni az életet. A világ a gyönyör szeretetét prédikálja, azt mondja a fiatalok tombolják ki magukat,mások sem jobbak…
- Hiúságainak és élvezeteinek kitalálásával: a legtöbb világi dolognak az a célja, hogy kielégítse a kíváncsiságot, az élvezetvágyat. Hogy vonzóbb legyen a bűn, szórakozásnak nevezik sokszor, de nem az a célja, hogy szórakoztasson, hanem, hogy felébressze a bűnös vágyakat.
- Rossz példájával: ha egy keresztény sok naplopót lát, sok házasságtörést, csalást, akkor kísértésbe esik, hogy ő is úgy cselekedjen. A világ úgyis nagyon elnéző az emberek hibáival szemben.

Amikor a világ nem tud elcsábítani, akkor megpróbál megfélemlíteni:

- mulatnak azokon, akik hisznek Istenben, nevetségessé teszik a tisztességes embereket, nagy családosokat, szemérmesen öltözködőket
- kiközösítik a tisztességeseket, mert csalni kell, pl. taxi – nem számlázni
- példa a szentírásból: Dániel 13, 1-23 „…”

Hogyan harcolunk a világ ellen:
A világot a hit világánál szemléljük. A világ elvei és példája ellen kell cselekednünk. A világi gondolkodás és a Jézus Krisztus szerinti gondolkodás nem kompatibilis, nem lehet keverni, nem fér meg együtt. Választanunk kell melyik szerint élünk.

Pár ige bátorítsáként:

„mi nem a világ lelkét kaptuk, hanem az Istentől eredő lelket, hogy megismerjük amit Isten nekünk ajándékozott.”
1Kor 2, 12
„Ha az emberek tetszését keresném nem volnék Krisztus szolgája”
Gal 1, 10

„Aki a világ barátja akar lenni, az ellensége lesz Istennek.”
Jak 4, 4

Olvassuk isten igéjét, elmélkedjünk rajta, hogy formálja át a gondolkodásunkat, keressük a Szentlélek vezetését és kerüljük a bűnre vezető alkalmakat. Úgy éljünk ebben a világban, mint akik nem ebbe a világba valók vagyunk. Ne alkudjunk meg a világgal, ne akarjunk a világnak tetszeni, ne keressük a világ elismerését. Legyünk megingathatatlanok, befolyásolhatatlanok Isten igazságában élve.


B.2. Harc az ördög ellen


A kísértések létezése és rendeltetése
Az ördög, aki féltékeny volt az első emberek boldogságára, az első akciójától kezdve (Ádám és Éva) szüntelenül ostromolja az embereket. Bár Jézus Krisztus győzelme a sátán fölött végleges, mégis egy kiszabott ideig garázdálkodhat a földön, bizonyos keretek között árthat és természetesen megkísérthet, ezért mindnyájunknak küzdenünk kell nemcsak a rosszra hajló természetünk és a bűnös kívánságok ellen, hanem a sötétség hatalmai és a gonosz szellemek ellen:

„mert nem a test és a vér ellen kell küzdenünk, hanem a fejedelemségek ellen, a hatalmasságok ellen, a sötétség világának kormányzói ellen, a gonoszságnak az ég magasságaiban lévő szellemei ellen.”
Ef 6, 12


„Józanok legyetek és vigyázzatok, mert ellenségetek, az ördög, mint ordító oroszlán körüljár, keresve, hogy kit nyeljen el.”
1 Pét 5, 8

Oroszlánüvöltés – sound effect


Miért engedi meg Isten a kísérétseket?

- Azt akarja, hogy érdemeket gyűjtsünk
- A kísértés a tisztulás eszköze
- A kísértés a lelki előmenetel eszköze.

Isten nem hagy magunkra, hanem segít nekünk, több módon is:
- figyelmeztet
- elküldi az angyalait segítségül
- más segítségeket is ad.


Az ördög harcmodora:

Az ördög közvetlenül nem tud hatni értelmünkre és akaratunkra, Isten ezt magának tartotta fel, hogy hatni tudjon akaratunkra, anélkül, hogy kényszerítsen:
„Isten az, aki az akarást és a véghezvitelt egyaránt műveli bennünk jóakarata szerint.”
Fil 2, 13

Az ördög tud közvetlenül hatni a testre, a külső és belső érzékekre, a képzelő és emlékezőtehetségünkre és a szenvedélyekre. Ezzel közvetve az akaratra is tud hatni, mert olyan ingereket kelt bennünk, amelyek könnyen magával ragadják az akaratot. Bár az akarat mindig szabad marad, hogy megadja a beleegyezést, vagy ellenáll a szenvedélynek. Isten az ördögnek ezt a befolyását korlátozza, 1Kor 10, 13.

Tévedés azt hinni, hogy minden kísértés az ördög műve. A bennünk lakozó kívánságok, amelyekbe erőt öntenek a bűneinkkel szerzett rossz szokásaink sok kísértést szülnek:

„Mindenkit, aki kísértésbe esik, a saját kívánsága vezeti félre és csábítja a rosszra.”
Jak, 1, 14

Az is téves, hogy az ördögnek nincs semmi köze a kísértéseinkhez. Honnan tudjuk, akkor melyik kísértés van az ördögtől és melyik nem. Nehéz megkülönböztetni, általában ha a kísértés hirtelen jön, hosszan tart és nagyon erős, akkor az ördögnek valószínűleg része van benne. Az ördögi munkára jellemző a mély és hosszantartó zavar, az erős vonzalom a rendkívüli dolgok iránt, a feltűnő önmegtagadások.

Az ellenség profilja:

Az ellenségről, aki az ördög (1Pét 5, 8) sok mindent megtudunk a szentírás alapján. Nem azért kell megismerjük, mert érdekel a személye, hanem mert segít a megkülönböztetésben, hogy felismerjük mihamarabb a mesterkedéseit és segít az ellene való harcban is.
Tudjuk, hogy a hazugság atyja, tudjuk, hogy „füst és tűz veszi körül” – Jel 9, 18. A füst elhomályosítja az értelmet, a tűz pedig a szenvedélyek tüze.
Egy alkalommal, amikor imádkoztam, kaptam egy látást az ellenségről, ami segített jobban megérteni ezt a harcot. Egy profil szeretnék felvázolni, amiről ráismerhetünk:
- egy zseni illuzionista – illuziókat kelt, hamis dolgokkal próbál manipulálni, közben embereket pórázon tart. Azokat tudja pórázon tartani, akik menekülnek a szenvedéstől és keresik az élvezeteket, illetve azt keresik mindig, hogy jól érezzék magukat. Annyira mestere a hazugságnak, hogy azokat akik menekülnek a szenvedéstől és a kötöttségektől, úgy becsapja, hogy azok önként mennek rabságba és megkötözöttségbe, ami előbb-utóbb szenvedést okoz, jobb esetben csak itt, a földön. Nagy hatalma van, el tudja érni, hogy az emberek szeressék a rabságot és egyre jobban megláncolják magukat (pl. szenvedélybetegek). Gátlástalanul hazudik, mindig azt mondja, amit kellemes hallani, amit könnyű elfogadni így sok embert totális kontroll alatt tart. Ezért mondta Jézus: „aki megmenti életét elveszíti azt” – aki magának akar élni, az csapdába esik. Az ellenség életcélja és éltető ereje az élvezet, amit a helyzete ad neki, az uralom, a sanyargatás, a kínzás. Az ideje véges, sorsa el van döntve – ki lett taszítva a mennyből, de ki akarja tombolni magát. Magát is áltatja, hogy ez a pusztítás örökké fog tartani, pedig a gyötrődése fog örökké tartani. A vezető fejedelemségek egyike az álcázás mestere, akinek minden behódolt emberrel nő a hatalma. Minden embert akit sikerül becsapjon és megkötözzön sanyargat és kínoz – betegségekkel, tragédiákkal, öngyilkossággal, depresszióval. Csak a szenvedést szeretők, akik értik a Krisztusi szenvedés értelmét és követni akarják Jézust ebben is, csak Krisztus barátai tudják tőle elfordítani arcukat és lemondani minden bűnös dologról. Az ellenségnek vannak ügynökei – a zűrzavar, az unalom, a szórakozás, a kíváncsiság, a kellemesség, a langyosság. Ahol ezek megtalálhatók, oda könnyen be tud jutni. Nagyon kell vigyázni, mert sokszor ártalmatlannak mutatkozik, de sokkal veszélyesebb, mint gondolnánk.
Sokszor különféle nyomásokat gyakorol ránk, erős kísértéseket, erős és kellemetlen érzelmi állapotokat, jellemző, hogy belső indulatok által akar cselekedni bennünk, ezek által kar hatni rád, rávenni bizonyos tévutakra, bűnökbe vinni, Istentől elszakítani.

Tudni kell azt, hogy az ellenség különböző élethelyzetekben és különböző lelki érettségben vagy szinten lévő emberek életében más-más jellemző taktikát használ. Aki bővebben akar erről hallani az a Megkülönböztetés kurzusra menjen el, ahol részletesen be van ez mutatva. Most csak annyit, hogy ha előrehaladsz Isten felé, egyre inkább Istennel egyesülve élsz, akkora gonosz lélek zajokkal és nyugtalanságokkal fog érkezni, ha lanyhulsz, akkor csendesen jön, hogy ne tűnjön fel.

Az ördög által gyakorolt behatásoknak is különféle formái és fokozatai vannak:
- egyszerű kísértés
- rögeszmés kísértés
- zaklatás
- elnyomás
- megszállás.


Eszközök az ördögi kísértés legyőzésére:

a) szellemi harc – fel kell vennünk a harcot az ellenség ellen, szellemi síkon, mert a harc a lelkünkben, az elménkben és a szellemvilágban történik. A szellemi harcban állandóan jelen vagyunk és állandóan tudatosan kell Krisztus mellett döntenünk, de vannak helyzetek, amikor különlegesen fel kell lépjünk az ellenség ellen. Amikor támadás alatt vagy, ne kezdj el gondolkozni, hogy harcolj-e, mert az ellenség azonnal számtalan érvet hoz majd fel, hogy miért ne harcolj. Pl.:
- nem vagy rá méltó, hogy harcolj, hogy Istenhez kiálts
- nem vagy olyan állapotban, hogy harcolj
- nem is érdemes, már úgyis mindegy.

Mindegyik hazugságokon alapszik, úgyhogy ne is törődj ezekkel, inkább automatikusan kezdj el harcolni.

A szellemi harcba a megfelelő szellemi fegyverzettel kell menni, amelyek részben lelkületek, hozzáállások:

„úgy álljatok tehát, hogy derekatokat övezzétek fel igazsággal, s öltsétek magatokra a megigazulás vértjét! Lábatok saruja legyen a béke evangéliumának hirdetésére való készség. Mindezekhez vegyétek a hit pajzsát, amellyel kiolthatjátok a gonosz minden tüzes nyilát. Vegyétek fel az üdvösség sisakját és a Lélek kardját, vagyis az Isten Igéjét. Mindenkor esedezzetek a Lélekben…”

Vannak védekező és támadó fegyverek. A legtöbb a védekező fegyver. Az életünket igazság kell körülvegye. Az életünk központjában igazság kell legyen. Ha hamisság van, nem tudunk megállni az ördög ellen, mert a hamisság már az ő asztala. Igazság – megvallani a bűneinket, téves motivációinkat és őszintén állni az Úr elé. Krisztusban megigazultunk ez páncélként vesz körül bennünket. Lábunkon saru kell legyen, a készség, hogy megosszuk az örömhírt, hogy elmondjuk amit Isten a mi életünkben cselekedett. A hit pajzsa – ami kioltja a gonosz minden tüzes nyilát: a tüzes nyilak a szenvedélyeket akarják meggyújtani bennünk, hogy azok vezéreljenek. Ezek ellen a hit véd meg, az a hit, hogy Isten jobbat készített számunkra, mint amit a világ vagy az ellenség tudna adni, többet mint a szenvedélyek. Bízunk Istenben, mert szeret és ha egyszülött Fiát sem kímélte, hanem váltságul adta akkor vele együtt hogyne adna mindent nekünk? Ez a hit pajzsa, hogy lemondunk a bűnről és a bűnös élvezetekről, ellene mondunk annak, amit az ellenség kínál. Jobban hiszünk Istennek. És mert jobban hiszünk Istennek, ennek megfelelően élünk és szentségre törekszünk. A szentségről mit ír a Bölcsesség könyve (Bölcs 5, 19):
„felveszi győzhetetlen pajzsul a szentséget” – a szentség megoltalmaz, és győzhetetlenné tesz. Azért mert Istenre hasonlítasz és Isten legyőzhetetlen. Amikor Isten lelkülete van benned, akkor te is legyőzhetetlen vagy. Van még a sisak, az üdvösség sisakja, ami valószínűleg a csalhatatlan ítélet sisakja, a megkülönböztetés, ami segít felismerni az ellenség mesterkedéseit. Ezek mind oltalmaznak és védenek bennünket a harcban. Van támadó fegyverünk is, a Lélek kardja. Isten igéje, amit a Szentlélek az eszünkbe juttat, ami pont arra a szituációra, pont az aktuális támadásra kimondja Isten igazságát, Isten ítéletét és legyőzi az ördög támadását.

Ezeket a lelki fegyvereket, Isten szerint való viszonyulásokat egy konkrét formában, egy imában kivetítjük, megvalósítjuk, ez a szellemi harc egy formája. Elmondok egy mintát, egy példát, hogy hogyan lehet szellemi harcot vívni, milyen lépésekkel, milyen lelkülettel:

1. Uram irgalmazz és légy hozzám könyörületes + alázatos és bizalommal teljes imádság, amellyel magunkat Istennek és az angyalainak az oltalmába ajánljuk. A leginkább az alázatosság erénye űzi el az ördögöt, mert ő Isten ellen mindig lázadt és sohasem tudta maga fölött elismerni. Alázatosan el kell ismernünk, hogy Isten nélkül nem akarunk és nem tudunk győzni, ezzel megzavarjuk az ördög tervét. Az imádságnak bizalommal teljesnek is kell lennie. Biztosak kell lennünk, hogy Isten támogatásával győzni fogunk.
2. Boríts be engem szent véreddel + Segítségül hívhatjuk a szent angyalokat, az őrzőangyalunkat, Mihályt, aki már vívott az ördöggel győztes csatát
3. bűnbánat - A bűnbánat, a bűnvallás is elűzi az ördögöt ha alázatosan és komolyan tesszük, ugyanígy a szentáldozás. A bűnbánat az imádság után a leghatásosabb eszköz arra, hogy a lelkünket a múlt bűneitől megtisztítsuk és a jövő bűneitől megőrizzük. A kereszt jele és a Jézus nevében való imádságok szintén nagyon hatásosak, ugyanúgy mint Jézus vérének az oltalma, a szentelt víz, szentelt olaj.
4. helyzetfoglalás, döntés Isten mellett
5. szítsd fel bennem szent kegyelmedet és ments ki engem az ellenség kezéből – 1 Kor 14, 15 – részletesen, pontról pontra minden ellen imádkozni, ami le akar nyomni – itt használod a megkülönböztetést, a hit pajzsát, a szentség és az igazság páncélját, Isten igéjét. Imádkozz lélekkel, de imádkozz elméddel is. – imádkozz nyelveken, közben figyelj a Szentlélekre, ő vezetni fog az imában, mutat dolgokat amiért azután imádkozz értelemmel. A nyelvima közben erőt gyűjtesz, a nyelvima felszabadít és épít, közben meg Isten Igéjével tudsz támadni. Ha szükséges, ennél a résznél lehet saját magadért szabadító imát mondani. Amikor megharcoltad ezt a részt, akkor tudsz továbblépni.
6. Szent véreddel tisztíts meg, Szent Lelked erejével tölts be engem. – határozott, meggyőződéssel teli ima megtisztulásért, erőért, kitartásért. Elég ha ezt ismétled.
7. Hálát adok hűségedért, erődért, azért, hogy a Szentlélek bennem él és győzelemre vezet.

Ha megharcolod a szellemi harcot, szinte minden esetben felszabadulsz az ördögi nyomás alól. Bonyolult, súlyos esetekben a felszabadulás, a szabadulás lassú folyamat és fokozatos.

Kritikus pontok:
- elkezdesz-e harcolni?
- Akarsz-e megtérni és lemondani arról, amit az ellenség kínál?
- Le akarsz-e mondani az önsajnálatról és harcolsz Isten országáért, vagy inkább kínlódsz a nyomás alatt és sajnálod magad?

Ha harcolsz, akkor győzöl, mert:

„álljatok ellen az ördögnek és futni fog tőletek”
Jak 4, 7

A szellemi harcot a fenti formában ugyanúgy, mint a szabadító imát csak saját magadért végezd. Másokért csak akkor, ha adottak a következő feltételek:

- az Úrtól külön elhívást kapsz erre
- ezt a lelkivezetőd és más testvérek is megerősítik
- ki vagy rá képezve
- Isten az aktuális harcba küld és veled megy.



b) A próféciák, mint fegyver az ördögi megtévesztések ellen. A kegyelmi ajándékok erős fegyverek a démoni megtévesztések és kihasználások ellen. Az ellenség a homályban tud dolgozni és hazugságok által, a próféciák pedig Isten igazságait hozzák felszínre és leleplezik az ördög munkáit, világosságot gyűjtanak és megszűnik a sötétség.


- Az utolsó eszköz az ördög megvetése. Szt. Teréz írta az önéletrajzában: „ezek az átkozottak gyakran kínoznak engem, de csak keveset félek tőlük, mert látom, hogy moccanni sem tudnak Isten megengedése nélkül. Jegyezzük meg, hogy valahányszor megvetjük őket, veszítenek erejükből és a lélek ugyanannyit nyer hatalomban… Csak a gyáva lelkek fölött van hatalmuk, akik leteszik előttük a fegyvert, de mások ellen nincs erejük.” Az ördögnek keserű megalázás, hogy nála gyengébb lények megvetik, hiszen nagyon gőgös. Márpedig ha Istenre támaszkodunk, jogunk és kötelességünk megvetni őket. Szent Ágoston mondja: „Ugatni tud, de megharapni csak azt tudja, aki ezt akarja.”



Tehát a harc, amelyet az ördög, a világ és a gonosz kívánságok ellen vívunk, megerősít minket és előbbre visz a lelkiéletben. A küzdelemnek, amelyet mint keresztények vívunk lelkünk belső és külső ellenségei ellen, nem lesz vége csak ha meghalunk és a legfontosabb küzdelem, az újjászületett ember és a természetes, a testi ember harca, a lélek harca a test ellen és az akaratnak meg kell tagadni és megfeszíteni a testet. Mindvégig küzdenünk kell a gonosz kívánságok, a világ és az ördög ellen, hogy hervadhatatlan koszorút kapjunk:

2 Tim 4, 7-8 ”…”


Nagyvárad, 2009 augusztus 23 Perei László
Megjegyzés: a témához nagy mértékben segítségemre volt Tanquerey: A tökéletes élet című könyve