Isten szereti az újat

Bár szilveszter körül sokszor hangoztatjuk, hogy Boldog Új Évet Kívánok, és sok tekintetben szeretjük az újat, az új cipőt, az új ruhát, új bútorokat, új autót stb., azért amikor fontos dolgokról van szó, akkor inkább a régi mellett döntünk, mert az a könnyebb választás. A régi az már megszokott, és még ha nem is felel meg teljesen az igényeinknek, legalább ismerjük. Az új viszont lehet sokkal jobb is, de lehet sokkal rosszabb is, mint a régi, ezért az új kockázattal jár, kényelmetlenséggel jár, kihívásokkal jár. Ezért nagyon sokan inkább a régit választják, mivel tartanak vagy félnek az új dolgoktól: új munkahelytől, új lakóhelytől, új barátoktól, új várostól.

Újévkor nincs választásunk, hogy akarunk-e egy új évet vagy inkább tovább folytatjuk a régit. Egy új naptári év kezdődik és valami jót várunk vagy remélünk. Egy boldog új évet. Gyakorlatilag semmi jelentősége annak, hogy új év kezdődik, vagy folytatódik a régi, ugyanaz az ember voltál és ugyanaz maradhatsz éveken keresztül, vagy megváltozhat benned valami egy szempillantás alatt az év bármely napján. Sokan ezt figyelmen kívül hagyják, és túlzott jelentőséget tulajdonítanak az újévnek. Fogadalmakat tesznek, amelyek legtöbbször az életmódjukkal kapcsolatos, vagy olyan szokásokkal, amelyeket javítani szeretnének. Valószínűleg az emberek vágynak valami újra, szeretnének valami jobbat és újévkor azt gondolják, hogy több esély van a pozitív változásra, mivel amúgy is új kezdődik, egy új naptári év. Gyakorlatilag ugyanannyi esélyed van egy rossz szokást elhagyni az év bármely napján, mint január elsején, nem ez a lényeg, nem ez a fontos.

Ha jól belegondolunk, akkor biztosan vannak elvárásaink az új évvel kapcsolatban, vannak terveink, amelyeket meg szeretnénk valósítani, vannak vágyaink és céljaink, amelyeket el szeretnénk érni. Ez rendben van, természetes dolog, hogy az ember kiértékel egy elmúlt elvégzett időszakot és tervez egy következő időszakra. A baj a gondolkodásmóddal, a mentalitással van, miszerint az ember úgy szeretne egy jobb évet, egy boldogabb évet, úgy szeretné az élete javulását és megoldását, hogy megpróbál jobb lenni. Erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy jobb legyen. Nem ismerős ez valahonnan? Nem hallottunk már erről valahol? Hogy az embernek problémái vannak, minden embernek problémái vannak, és az ember megpróbálja azokat megoldani, azáltal is, hogy megpróbál jó lenni, jobb lenni?! Tudjátok, mit gondol erről Isten?

„Ami történt, régen is megtörtént, és ami lesz, az is megesett már…” – Préd 3, 15

Sokszor hallott már az Úr fogadalmakat és ígéreteket, eleget látott már próbálkozásokat és erőfeszítéseket. Régi már ez a lemez számára, untig hallotta már a fogadkozásainkat, hogy jobbak leszünk! Tudjátok, hogy amikor rákerestem az új szóra a szentírásban, akkor mi volt a legtöbb találat?

Hét helyen található a következő felszólítás:

„énekeljetek új éneket az Úrnak!” – a régi szöveget már unja! Unja a panaszdalokat, a siratóénekeket és szeretne egy új éneket hallani tőlünk! Szeretné, ha valami megváltozna bennünk és ez nem a listánk a kérésekkel, hanem az alapvető hozzáállásunk! Az már elavult, régi és itt az ideje valami újnak.

„Mert a ti gondolataitok nem az én gondolataim és az én útjaim nem a ti útjaitok – mondja az Úr. Mert amennyivel magasabb az ég a földnél, annyival magasabbak az én útjaim a ti útjaitoknál és az én gondolataim a ti gondolataitoknál.”

Iz 55, 8-9

Miért mondja ezt Isten, hogy hatalmas különbség van az ő gondolatai és a mi gondolataink között? Mi egy boldog, új évet szeretnénk magunknak, ő pedig azt mondja, hogy az ő gondolatai teljesen másak. Akkor ő nem boldog évet gondolt ki számunkra? Talán nem is szeret annyira? De igen, szeret, mégpedig feltétel nélkül szeret, viszont másképp képzeli el azt, hogy mi jó nekünk. Nekünk van egy elképzelésünk arról, hogy mi lenne nekünk a jó, de ez az ő elképzeléséhez képest nagyon szegényes.

„Ne gondoljatok a régi dolgokra és az elmúltakra ne figyeljetek! Íme, én újat cselekszem, most sarjad, talán nem tudjátok? Igen, utat készítek a sivatagban és a pusztában folyókat.”

Iz 43, 18-19

Mi abból kiindulva kezdünk a jövőről gondolkozni, hogy milyen volt a múlt. Mi az, ami a múltban sikerült, azt újból megpróbáljuk, mi az a múltban, ami elvette a kedvünket a próbálkozásoktól, meghatároznak a kudarcok, az emlékek, a fájdalmak. Lehet, hogy megkeseredtél, megfáradtál, megtörtél és ennek megfelelően gondolkozol a jövőről. Isten azt mondja, hogy ne gondolj a régi dolgokra és ne figyelj arra, ami elmúlt! Ne hagyd, hogy a múlt határozzon meg téged, mert Isten újat cselekszik, már kezd kibontakozni. Talán nem tudjátok? Úgy éltek és úgy gondolkoztok, mintha nem tudnátok, hogy az Úr műve már sarjad, már elkezdődött. Isten már elkezdte megvalósítani a megmentő tervet számodra. Nem csak előkészítette, hanem kiadta a parancsot az angyaloknak és beindult a mennyei gépezet, hogy megvalósítsa azt, amit Isten számodra kigondolt. Lehet, hogy vártad, hogy Isten cselekedjen valamit az életedben, és van rá egy elképzelésed, hogy kb. mit kéne tegyen, mit tudna tenni, hogy megoldódjanak a gondjaid. Azt szeretnéd, ha a legrövidebb és legegyszerűbb módon megoldaná azokat a dolgokat, amelyeket te a legnagyobb problémának tartasz az életedben. Isten másképp közelíti meg a dolgokat. Ő a sivatagban készít utat, ahol te nem is gondolnád. Neked az lenne a logikus, hogy egy szokványos, megszokott, normális utat készítsen neked. Egy autósztrádát a mennybe. Az ő gondolatai nem a te gondolataid. Te azt gondolod, hogy az út egy alkalmas, megfelelő helyen kell, hogy elkészüljön, csak ott lehet, azt gondolod, hogy az életed problémájára csak egy adott megoldás jöhet szóba. Isten egy teljesen más módon gondolkozik. Egy abszolút alkalmatlan, irreális, kietlen helyen készít számodra utat. Isten nem függ a kedvező vagy kedvezőtlen körülményektől. Ha ő meg akar áldani, akkor a sivatagban is meg tud áldani téged és a pusztában is folyót készít számodra. A folyó az élet feltétele, a bőség feltétele, tehát Isten egy terméketlen, kietlen helyen is életben tud tartani, bőségben tud tartani. Melyek voltak a te újévi gondolataid? Lehet azt gondoltad, hogy Isten megáld, esetleg egy hatalmas bevásárlóközpontban állsz, tele pénzzel, kezedben zacskók mindenféle jóval, már alig bírod… vagy egy hatalmas dicsőítő koncerten vagy a Wembley stadionban, te is ott énekelsz a színpadon, tízezrek hallgatnak. Szép gondolatok, nem? Erre Isten utat készít neked a sivatagban. Érthetetlen, nem? Neked van egy csodálatos elképzelésed, Isten pedig azt mondja, hogy valami újat készít.

Miért van ez a nagy különbség a mi gondolataink és Isten gondolatai között?

„Senki sem varr régi ruhára nyers szövetből foltot, mert elszakítja az ép részt is és a szakadás még nagyobb lesz. Senki sem tölt új bort régi tömlőkbe, különben a bor szétszakítja a tömlőket, és kiömlik, s a tömlők is tönkremennek.”

Mk 2, 21-22

Az új gondolatoknak, az új tartalomnak, ami Istentől van egy új keret szükséges, egy új gondolkozásmód. A régi keret, a régi élet, a régi gondolkodásmód nem képesek megfelelően hordozni azt a tartalmat, amivel Isten meg akar ajándékozni. Azokat a dolgokat, amiket Isten belénk akar ültetni és ki kéne bontakozzanak, nem bírja el a régi mentalitás, a régi életmód, hanem szükséges egy új, ami el tudja azt hordozni. Egy olyan hordozó edény, ami hosszú időn át jó minőségben meg tudja tartani az Istentől jövő tartalmat.

„Vessétek le a korábbi életmód szerint való régi embert, aki romlásba rohan a megtévesztő kívánságok miatt, újuljatok meg gondokozásotok szellemében és öltsétek magatokra az új embert, aki Isten képére igazságban és valódi szentségben teremtetett.”

Ef 4, 22-24

Az odafent való dolgokkal törődjetek, ne a földiekkel. Hiszen meghaltatok és életetek Krisztussal el van rejtve Istenben. Irtsátok ki tehát tagjaitokból azt, ami földi: a paráznaságot, a tisztátalanságot, a bujaságot, a gonosz kívánságot és a kapzsiságot. Ne hazudjatok egymásnak, ti, akik levetettétek a régi embert cselekedeteivel együtt és magatokra öltöttétek az újat, aki teremtőjének képmására állandóan megújul a teljes megismerésig.”

Kol 3, 2-10

Isten szereti az újat. Isten az új esély istene. Megbocsát és új lehetőséget ad. Új gondolkodásmódot ad. Ő szereti az újat és ő maga is újat cselekszik. Tudjátok, mi az az új, amit Isten cselekszik? Mi az, ami új, ami még nem volt, ami nem tudsz elképzelni, hogy lehetséges, amiről te teljesen másképp gondolkozol?

Te vagy az az új, az, hogy új emberré formál téged. Teljesen újjá. Amint a sivatagban utat készít, úgy a te életedet minden kedvezőtlen körülményével együtt, vagy annak ellenére átformálja, felépíti, kiteljesíti. Ehhez két dolog szükséges, az egyiket te kell megtedd, a másikat pedig Isten fogja megtenni.

A te részed az, hogy abbahagyod a kétségbeesett próbálkozásokat, hogy boldog legyél, megvalósítsd az álmaidat és rábízod az életedet – teljesen. Ez az új tömlő. Elfordulsz a bűntől, azoktól a dolgoktól, amiket megtűrtél az életedben, elfordulsz a bizalmatlanságtól és megtérsz mindabból, ami elválaszt Istentől. Ez lesz az új ruhád vagy a tömlő, amit Isten be tud tölteni. Te magadtól nem tudsz sem megváltozni, sem pedig másképp gondolkozni. De tudsz megtérni, bízni és hinni, elengedni a kezedből az irányítást és rábízni magad az Úrra. Ha ezt megteszed, akkor ő is megteszi azt, amitől képes leszel a változásra, a megújulásra.

„Tiszta vizet hintek rátok és megtisztultok minden szennyetektől és minden bálványotoktól megtisztítlak titeket. Új szívet adok nektek és új lelket adok belétek, elveszem testetekből a kőszívet és hússzívet adok nektek. Az én lelkemet adom majd belétek és gondoskodom róla, hogy parancsaim szerint járjatok és törvényeimet megtartsátok és megcselekedjétek.”

Ez 36, 25-27

Isten Lelke a pecsét a megtérésedre és az egyetlen lehetőséged az új emberré válásra, az új életre, az új gondolkozásmódra, arra, hogy értsd Isten igéjét, Isten gondolatait és a te gondokozásod is megújuljon. Isten lelke tesz képessé az Isten útján való megmaradásra, a természetfeletti hitre, a reménységre, arra, hogy ne a múltra nézz, hanem előre.

„Azokat, akik hisznek ezek a jelek fogják kísérni: a nevemben ördögöket űznek ki, új nyelveken szólnak, kígyókat vesznek fel és ha valami halálosat isznak, nem árt nekik, a betegre teszik a kezüket és azok meggyógyulnak.”

Mt 16, 17-18

Mindez Isten Szentlelke által lehetséges, aki megvigasztal, erővel tölt el, új emberré formál és elvezet arra a földre, amit Isten készített számunkra, akár sivatagon keresztül, akár a pusztában, de garantáltan célba vezet. Ez az új év legyen a bizalom éve, a ráhagyatkozás éve, az engedelmesség éve részünkről és akkor az áldás éve, az előremenetel és a kegyelem éve is lesz!

Nagyvárad